• Kikkel dolgoztunk?
  • Prekurzor Magazin

Miért nem működik az AI bevezetés a legtöbb cégnél?

Facebook
X
LinkedIn
WhatsApp
Email
Telegram
Print

Bevezetés
Az AI mint második görbe - avagy miért bukik el 87% a projektek közül

Charles Handy 2016-os budapesti könyvbemutatóján ülve, amikor a „második görbe” elméletét magyarázta, nem gondoltam volna, hogy 9 évvel később ez lesz a kulcs az AI-projektek sikertelenségének megértéséhez. Pedig a statisztikák kegyetlenek: a vállalati AI-bevezetések 87%-a bukik el – nem technikai okok miatt, hanem szervezeti okokból.

De mi is az a második görbe, és hogyan kapcsolódik az AI-transzformációhoz?

A második görbe csapdája

Handy elmélete szerint minden vállalkozás, technológia és karrier egy S-görbét követ: lassú kezdet, exponenciális növekedés, majd stagnálás és hanyatlás. A túlélés titka az, hogy mielőtt az első görbe tetőpontját elérné, elindítsuk a második görbét – egy új működési modellt, technológiát vagy megközelítést.

 

A probléma az, hogy a legtöbb szervezet az AI-t úgy kezeli, mint egy eszközt az első görbén belül, nem mint egy új görbe kezdetét.

Tipikus AI-bevezetési hibák:

1. Technológia-centrikus megközelítés

  • „Vegyünk egy ChatGPT licenszt minden munkatársnak”
  • „Automatizáljunk minden folyamatot AI-val”
  • A technológia vezet, nem az üzleti cél

2. Pontszerű implementáció

  • Egy-egy részleg experimentál AI-eszközökkel
  • Nincs átfogó szervezeti stratégia
  • A változás nem integrált a vállalati kultúrába

3. Ellenállás alulbecslése

  • A vezetés nem készíti fel a munkatársakat
  • Félelem az állásvesztéstől
  • Hiányzik a változáskezelési terv

Az AI mint paradigmaváltás

Az AI valójában nem egyszerűen egy új eszköz – egy teljesen új működési paradigma. Olyan, mint amikor a számítógép megjelent az irodákban az 1980-as években, vagy amikor az internet átformálta az üzleti világot az 1990-es évek végén.


A sikeres AI-bevezetés nem arról szól, hogy mit csinálunk most gyorsabban, hanem arról, hogy mit tudunk csinálni másképp.

Sikeres AI-transzformáció jellemzői:

Szervezeti szinten:

  • Kulturális változás: elfogadás a kísérletezés és hibázás iránt
  • Új szerepkörök kialakulása (AI coordinatior, data steward)
  • Folyamatok újragondolása, nem csak automatizálása

Egyéni szinten:

  • Munkavállalók részvétele a megoldások kialakításában
  • Folyamatos tanulási kultúra
  • AI mint munkatárs, nem helyettesítő

Vezetői szinten:

  • Hosszú távú stratégiai látásmód
  • Fokozatos bevezetés, pilot projektekkel
  • Mérési és optimalizációs kultúra

A The Precursorius-modell megközelítése

9 év szervezetfejlesztési és 10 év digitális transzformációs vezetői tapasztalat alapján kidolgoztam egy modellt, amely ötvözi a vállalkozói, a szervezeti, az üzleti, a digitális (ICT) és az információ-technológiai (IT) aspektusokat.

Az öt érettségi szint:

  • 1. Túlélési szint: krízis üzemmód, ad-hoc AI használat, mindig egy újabb eszköz kerül képbe de egyiket sem használják 3 hónapnál tovább. Bárki hozzáférhet bármihez. Legjellemzőbb működésük: a lovat futva patkolás: ez hajtja őket előre, valamerre halad a vállalkozás. Az irány nem mindig tiszta. Amit belül kéne tartani pl. a marketing: ki van szervezve. Ha marketing és az onlne értékesítés véletlen kap költségvetést, akkor fut egy-két kampány. A PPC kampányt még azelőtt leállítják, hogy abból az algoritmus tanulni tudna. Így csak a kidobott pénz érzés erősödik fel ismét. Döntéshozás többnyire megérzés alapú, önálló, egy emberes. A napi feladatok papírkán és fejekben tartják. Ábrándoznak egy CRM-ről, mert azt hallják az megoldja az életük. Újabban (végre!) a crm-ben van feladatmenedzsment és munkafolyamat is. Valójában nem az eszköz segít nekik, hanem a módszertana ahogyan a napi rögzítés gyakorlata rögzül, a célok tiszták miért teszik. A napi használat viszont felkészületlenül éri őket, ezért  adminisztrációs teherként emlegetik: azaz kifogásként rögzül, így önigazolásként 1-3 hónap után visszaállnak a fejben hordozott információkra. Digitális berögzítés nélkül. „Majd mi tudjuk mondat felerősödik” Miközben egyre frusztráltabb mindenki. Minden nap ég a ház, egyre többször érthetetlen okból. A legfontosabb kolléga benyújtja a felmondását. Vajon ki lesz a következő? Amíg nem fáj eléggé nem mernek külső segítséget kérni, amikor megteszik már nagyon ég. Idő kell az eloltásához és annál több tanácsadói díjazás. Közös eloltás után, hozzákezdeni a rendrakáshoz. Ez is egy szép folyamat lesz. 

  • 2. Fejlődő szint:  strukturálási igény, alapvető eszközök no-code+AI képesek.
  • 3. Kompetens szint: működő AI folyamatok, optimalizálási vágy
  • 4. Haladó szint: érett AI integráció, innovációs készség
  • 5. Kiváló szint: AI-vezérelt szervezet, vezetői ambíció

A kulcs nem az, hogy minden szintet végig kell járni, hanem hogy megtaláljuk az optimális átmeneti pontot – azt a pillanatot, amikor a szervezet készen áll a második görbe elindítására.

Konkrét jelek, hogy készen áll szervezeted az AI-transzformációra:

Zöld jelzőfények:

  • A vezetés nyitott az új megoldásokra
  • Van működő digitális alapinfrastruktúra
  • A munkatársak proaktívak a problémamegoldásban
  • Létezik mérési és fejlesztési kultúra

Piros jelzőfények:

  • „Mindig így csináltuk” mentalitás
  • IT-rendszerek karbantartási üzemmódban
  • Ellenállás minden változással szemben
  • Nincs adatvezérelt döntéshozatal

Mi a következő lépés?

Gyakorlati első lépések:

  • 1. Diagnózis: Hol tart most a szervezeted valójában?
  • 2. Pilot projekt: Válassz egy kis, alacsony kockázatú területet
  • 3. Tanulás és mérés: Mi működik, mi nem?
  • 4. Skálázás: A sikeres elemek kiterjesztése

Ha felismereted magad vagy szervezeted ezekben a leírásokban, ne izgulj. A second curve elmélet szerint még van idő az átmenetre – de nem végtelen ideig.

A legfontosabb felismerés: Az AI-transzformáció 20% technológia és 80% szervezetfejlesztés. Aki ezt megérti, annak van esélye a második görbe sikeres elindítására.

Tedd fel magadnak a kérdést: Hol tart most a szervezeted? Az első görbe végén, vagy már látod a második görbe lehetőségeit?

Ha szeretnéd megtudni, hogy szervezeted pontosan hol tart az AI-érettségben, foglalj időpontot annak ismeretében hogy a beszélgetésünk 21. percéltől az konzultációs óradíjra váltunk. Térképezzük fel közösen a lehetőségeket és a következő lépéseket.

Az AI, mint második görbe kapcsolódó cikkek:

  • Következő héten: 
    „Az átmenet kritikus pontja – Mikor késő, mikor korai az AI?”

  • Két hét múlva:
    „AI Ready Assessment – A diagnosztika forradalma”

A The Precusorius-hoz  kapcsolódó cikkek:

  • The Precursorius modell kialakulása: Hogyan jöttem én (Kúsz Péter) ahhoz hogy saját diagnózis modellt tegyek össze

  • A név választás eredete, a vállalkozás építése és fejlesztése valójában mekkora feladat volt. Érdekel, mi The Precursorius mozgatórugúja, háttérsztorija?
A cikksorozat szerzője
Picture of Kúsz Péter

Kúsz Péter

A The Precursorius alapítója, aki a változást nemcsak érti – vezeti is. Chief Digital Officer, EFQM Nagykövet és szervezetfejlesztési vezetőként több mint 25 éve figyeli, hogyan alakulnak az üzleti, az gazdaság-informatikai és a szervezeti trendek különböző iparágakban. „Ez a figyelés belülről kifelé irányul.”

Rendszerben látja a teljes működést, az ökoszisztémát, amelyben egy vállalkozás, egy vállalat ma működik. Ehhez nincs mindig szüksége SQL adatbázisra. :)

Stratégiai felderítőként (Prekurzorként) előre látja, merre tartanak a szervezetek – és még mielőtt a piac reagálna, ő már bevezeti a jövő munkahelyét. Tapasztalata kiterjed a logisztikától a digitális transzformáción át a humán működésig: nincs olyan terület, ahol ne látná meg a második görbe lehetőségét.

A blogcikkhez tartozó címke felhő:

Scroll to Top