• Címlap
  • Kikkel dolgoztunk?
  • Prekurzor Magazin
  • Címlap
  • Kikkel dolgoztunk?
  • Prekurzor Magazin
  • Címlap
  • Kikkel dolgoztunk?
  • Prekurzor Magazin
Felelősségteljes munkahelyek a 21. században

Handy sorozat – a vezetői megújulás

advanced divider
Vannak pillanatok, amikor a vezető érzi: változtatni kell. Ez a cikk róla szól. Handy gondolatai nyomán mutatjuk meg, hogyan lehet a megújulás nemcsak döntés, hanem belső átalakulás is – bátorság, önreflexió és stratégia egyszerre.
jövő munkahelye projekt előkészítése the precursorius tanácsadás
LinkedIn
Telegram
WhatsApp
Facebook
X
Print

A második görbe metszéspontja
– a vezetői megújulás kulcsmomentuma

Charles Handy és a második görbe filozófiája

A Second Curve koncepcióját Charles Handy dolgozta ki, amely az egyének, vállalatok és társadalmak fejlődési görbéjét mutatja be. A lényegi üzenete az, hogy az első sikeres görbe idővel hanyatlásnak indul, és az igazi kihívás az, hogy a vezetők időben felismerjék ezt és elkezdjék kiépíteni a második görbét, mielőtt az első kifulladna.

Számomra Handy gondolatai meghatározóak voltak a vezetői fejlődés és stratégiai gondolkodás megértésében. A The Precursorius Diagnózis pontosan ezt a szakaszt célozza: amikor a vezető érzi, hogy valami már nem működik, de még nem látja, hogyan lépjen tovább. Ebben a kritikus átmeneti időszakban nyújtunk támogatást.

Mikor kell elengedni a régit?

A transition szakaszban a vezető egyik legnagyobb dilemmája, hogy mikor kell meghozni a döntést a változtatásról. Az alábbi jelek mutathatják, hogy elérkezett az idő:

  • A régi működési modellek egyre kevésbé hatékonyak.

  • A csapat motivációja csökken, és egyre több a belső feszültség.

  • A piac és az ügyfelek igényei megváltoznak, de a szervezet nehezen alkalmazkodik.

  • Az innováció hiánya miatt a vállalat stagnálni kezd.

Az egyik legnehezebb döntés az, hogy mikor engedje el egy vezető a múltbeli sikerekből fakadó beidegződéseket, és merjen egy új irányba lépni.

A vezetői ego és a múlt sikereinek csapdája

Sok vezető azonosítja magát a korábbi sikereivel, és emiatt nehéz számukra elfogadni, hogy a régi stratégiák már nem működnek. Az alábbi kérdéseket érdemes feltenni magunknak ebben a szakaszban:

  • Milyen döntéseket hozok ma csupán a múltbeli tapasztalatok alapján?

  • Hol tartanak most a piacvezetők, és miben különböznek a mi működésünktől?

  • Ha ma nulláról kezdeném, ugyanezt a működési modellt választanám?

A válaszok segíthetnek rávilágítani arra, hogy mely elemeket kellene elengedni a megújulás érdekében.

A Prekurzor Diagnózis: útmutató a Transition szakaszban

A The Precursorius célja, hogy a vezetőknek és szervezeteknek segítsen felismerni a második görbére való átlépés szükségességét. A Prekurzor Diagnózis révén az alábbi kérdéseket térképezzük fel:

  • Melyek a szervezetben azok a működési pontok, amelyek elavultak?
  • Milyen technológiai és szervezeti változások szükségesek a megújuláshoz?
  • Hogyan építsünk egy új működési modellt anélkül, hogy teljes káoszt teremtsünk?

A diagnózis nemcsak egy elemzés, hanem egy cselekvési terv is, amely segíti a vezetőt a valódi megvalósításban.

A jövő munkahelye és az AI-integráció

A Handy-féle Second Curve gondolatmenetét követve a jövő munkahelye már nem egy távoli elképzelés – itt van, és csak be kell vezetni. Az egyik legnagyobb akadály a vezetői gondolkodásmód, amely még mindig a régi 8-5-ig tartó munkarendre és elavult struktúrákra épít.

A The Precursorius abban segíti a vállalatokat, hogy felismerjék:

  • Az AI-integrált szervezeti működés nemcsak technológiai újítás, hanem egy teljes szemléletváltás.

  • A munkavégzés formájának és technológiájának megváltoztatása nélkül lehetetlen hatékonyan átlépni a második görbére.

  • A valódi kérdés nem az, hogy „mikor jön el a jövő munkahelye?”, hanem az, hogy ki lesz az, aki időben felismeri és bevezeti.

Összegzés

A Second Curve filozófiája szerint a vezetőknek proaktívan kell gondolkodniuk, és még a hanyatlás előtt meg kell teremteniük a következő növekedési görbét.

A Prekurzor Diagnózis célja pontosan ez: feltárni azokat a pontokat, amelyeket a vezetőknek el kell engedniük annak érdekében, hogy az új dolog meg tudjon születni.

A következő cikkben mélyebben is belemegyünk abba, hogyan kezelhető a bizonytalanság és a szervezeti ellenállás a transition szakaszban.

Ha érdekel a téma, kövesd a The Precursorius Magazin cikksorozatát!

Miről szól ez a cikk?

A blogcikkhez tartozó címke felhő:

The Precursorius Magazin cikk szerzője
Picture of Kúsz Péter

Kúsz Péter

Kúsz Péter

Prekurzor vagyok — kémiai reakcióindító (leginkább szervezeti, üzleti, IT és AI innováció), latinul stratégiai felderítő: feltérképezem a potenciális jövőhöz tartó utakat.

2018-2019-ben felismertem: ha csak RPA és no-code és low-code workflow-nk lesz, az üzleti és a szervezeti felkészületlenség akkor is fejtörést okoz. Vakon megyünk bele az ismeretlenbe. És mit tettünk 5 éven át? Nagyvállatban: a repetitív munka embertelen részét robotizáltuk, hát nem erre vágytunk? De. És, az IT segített. KKV-ban  szinte egészen hasonló az IKT eszközhasználat, még is más tapasztalatokat gyűjtök. NCLC workflow-t, 2015-től vezetek be, ahogyan a projekt alapú működést is.

10-es évek végére egyre többen lettünk freelancerek, akik már nem 8-5-ig életmódot élik. (12 éve onnan dolgozom ahonnan nekem jó.) Ez a 21. századi munkavégzés előszele volt. Változunk. És ez időszerű. De ezen az ismeretlen tájékon egyre több a gödör, amelybe a szervezetek és csapatok belecsúsznak és megrekednek ott. A szenvedés jó, mert változásra késztet. Ugyanakkor benne maradni — kevésbé.

A Magazin magasztos célt szolgál. A cikkek amelyeket írok, kövek. Ezekre fellépve az Olvasóim ki tudnak jutni a felszínre. Rajtuk áll. (Vigyázz! A mocsárban minden kő csúszós!) Amikor erőteljesebb iránymutás kell — hozok létrát, és interimként kihozlak titeket onnan. A létrát visszük magunkkal ameddig közös az utunk. Ez a létra az enyém — de megtanítom nektek, hogyan legyen nektek is.

Scroll to Top