• Címlap
  • Kikkel dolgoztunk?
  • Címlap
  • Kikkel dolgoztunk?
  • Címlap
  • Kikkel dolgoztunk?
Felelősségteljes munkahelyek a 21. században

EFQM Modell 2020 vs. 2025: mi változott és miért fontos?

advanced divider
Az EFQM 2025-ös modell komolyan megváltoztatta a kiválósági iránymutatás logikáját: fenntarthatóság, RADAR kettéválasztás, prediktív mérések. Kinevezett EFQM Nagykövetként végigmegyek a három pillér változásain.
Diagózis The Precursorius
LinkedIn
Telegram
WhatsApp
Facebook
X
Print

Mi változott — és miért érdemes most elvégezni az önértékelést?

Az EFQM Modell 2020-as verzióját a pandémia küszöbén adták ki. Négy évvel később — a 2024-es isztambuli Fórumon — az EFQM bemutatta a következő iterációt [2], amelyet Martusewicz és munkatársai részletesen elemeztek egy referált tudományos publikációban [3]. Ez nem szokásos karbantartás volt.

Három területen változott érdemben a modell: a stratégiai irány logikájában, a megvalósítás elvárásaiban és a RADAR pontozási rendszerben. Az alábbiakban a három pillér mentén mutatom be, mi módosult — és mit jelent ez annak, aki most végez először önértékelést, vagy a 2020-as tapasztalatait akarja frissíteni.

A kép részletesen összehasonlítja az EFQM 2020 és 2025 modellt, bemutatva a változásokat a ‘Direction & Execution’ és ‘Results’ területeken. A 2025-es modellben a ‘Relevance & Usability’ és ‘Performance’ elemek is megjelennek, míg a 2020-as verzióban ezek a ‘Results’ alatt találhatók.

EFQM Modell 2025 - Irány (Direction): stratégia és vezető

(mind a kettő súlyosabb lett)

Az EFQM 2020-as Irány pillére a vízióra, a stratégiára és a szervezeti kultúrára fókuszált. A 2025-ös verzió [1],[2] ebben a pillérben két irányban mélyített.

Az első: a stratégia az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célkitűzéseivel (SDG) [4] igazodik. Ez nem egy ESG (környezeti, társadalmi és irányítási — Environmental, Social, Governance) riport bekötése a modellbe: a stratégiai kockázatkezelés és az erőforrás-allokáció is átértelmeződik mellette. Az EFQM 2025 rugalmas, folyamatos stratégiai adaptációt vár — nem éves terv frissítést.

A második: a vezető szerepe hangsúlyosabb lett. A kultúraformálás, az innováció ösztönzése és a sokféleség-méltányosság-befogadás (DEI — Diversity, Equity, Inclusion) szemlélet integrálása mind a vezető felelősségi körének részévé vált. A 2020-as verzióban ezek inkább lehetőségek voltak — 2025-ben elvárások.

Megvalósítás (Execution):

(3 alrendszer, 3 változás)

Az Megvalósítás (Execution) pillér viseli a legtöbb módosítást, és a súlyozása is a legnagyobb: 50%.

Érintetti bevonás:

Az EFQM 2020 érintetti bevonást várt. A 2025-ös verzió ezt kibővíti: a tanított algoritmus (mesterséges intelligencia) és az adatelemzés bevonásával az érintetti igények előrejelzéssé válik — nem csak rögzítés. Új irányelvek kerültek a partner- és beszállítói kapcsolatokra is.

Ugyanitt jelenik meg a legszembetűnőbb terminológiai változás: a „felhatalmazás” (empowerment) szó eltűnt, helyébe az „elkötelezettség” (engagement) lépett [3]. A két fogalom nem szinonim — William Kahn 1990-es alap munkájától [5] ismerjük a különbséget. Az elkötelezetség szervezeti feltételeken múlik, a felhatalmazás egyéni döntési teret jelent. Az EFQM 2025 az előbbire fókuszál.

Fenntartható értékteremtés:

A körforgásos gazdaság (circular economy) elvei, az ellátási lánc rugalmassága és a karbonlábnyom csökkentése bekerült ebbe az alrendszerbe. A fenntarthatóság itt már nem egy különálló pont — az értékteremtési logika részévé vált.

Teljesítmény és transzformáció

Az agilis (agile) és lean munkamódszerek, a digitális transzformáció és a Big Data megjelennek, mellettük az üzletmenet-folytonosság és a kutatás-fejlesztés (K+F) támogatása is. Az EFQM 2025 elvárja, a szervezet felkészült legyen diszrupciókra — nem csak reagáljon rájuk.

Megvalósítás (Execution):

kvalitatív mérés és öt új kategória

Az Eredmények (Results) pillérben két változás érdemel figyelmet.

Az érintetti észlelés mérésénél a kvantitatív adatok mellé a kvalitatív mérőszámok is beléptek — köztük a véleményelemzés (sentiment analysis) és a gépi tanulás alapú értékelés [3]. Ez azoknak a szervezeteknek jelent érdemi változást, amelyek eddig kizárólag elégedettségi pontszámokban gondolkodtak.

A stratégiai és operatív teljesítmény szétválasztódott, és az EFQM 2025 öt új eredménykategóriát vezet be: érintetti elvárások teljesítése, gazdasági és pénzügyi eredmények, fenntarthatóság, teljesítmény és transzformáció, valamint jövőbe mutató prediktív mérések [3]. Ez utóbbi — a prediktív mérés elvárása — az egyik legmerészebb újítás, mert nem a múlt rögzítését, hanem a jövő modellezését is beemeli a kiválóság definíciójába.

A RADAR: a legfontosabb technikai változás

Az EFQM értékelési logikájának szíve a RADAR mátrix, amely négy dimenzió mentén pontoz.

A mozaikszó maga sokat elárul:
R — Eredmények (Results),
A — Megközelítés (Approach),
D — Telepítés (Deploy),
AR — Értékelés és Finomítás (Assess & Refine).

A 2020-as modellben egyetlen RADAR mátrix volt. Az EFQM 2025 két különálló mátrixot vezet be [3].

Az 1. mátrix az Irány és Megvalósítás kritériumokhoz kapcsolódik (1–5. kritérium), 3 dimenzión:
– Megközelítés (Approach) — van-e módszertan;
– Telepítés (Deploy) — valóban implementálva van-e;
– Értékelés és Finomítás (Assess & Refine) — rendszeresen felülvizsgálják-e.

A 2. mátrix az Eredmények kritériumokhoz kapcsolódik (6–7. kritérium), 2 dimenzión:
– Relevancia és Használhatóság (Relevance & Usability) — a megfelelő dolgokat mérik-e;
– Teljesítmény (Performance) — jó eredményeket mutatnak-e a mérések.

Ez a kettéválasztás pontosabb képet ad arról, hol van valóban gyenge pont egy szervezetben: 

a folyamatokban vagy a mérési rendszerben. A legtöbb szervezet a Megközelítésen pontoz magasan — a Telepítésen és az Értékelés & Finomításon alacsonyabban. Ez az a rés, ahol a transzformációs projektek nagy része elvérzik.

Mit kezdj az önértékelés eredményével

Az EFQM önértékelés elvégzése megmutatja, hol áll a szervezet az európai kiválósági iránymutatás mentén.

Akkreditált EFQM értékelő bevonásával megközelítőleg 500 ezer – 1,5M Forint körüli ráfordítás. Az önálló önértékeléshez a struktúra kézben kell legyen: az összes kritérium, a RADAR pontozási logika és az eredmények vizualizálása egyszerre.

Az EFQM 2025 RADAR mátrixon alapuló Excel LETÖLTÉS ezt adja [6]:

Első rész — Önértékelési munkaterület (€23)

Mind a 7 kritérium és 28 alkritérium teljes pontozási rendszere, automatikus RADAR mátrix, kimutatás, résanalízis és akcióterv — egyetlen fájlban, 332 képlettel, makró nélkül.

Második rész — Stratégiai Telepítési Nyomkövető (€69)

A Tier 1 kiegészítése: OKR-stílusú stratégiai célkövetés, vezetői áttekintési ciklus, haladáskövetés.

2in1 (bundle) csomag — Tier 1 + Tier 2 (€82)

Mindkét eszköz együtt. → Nézd meg az EFQM 2025 Excel csomagot

Ha a szervezet valós működési érettségét is fel akarod mérni — nem csak az EFQM elvárásokhoz viszonyítva, hanem konkrét beavatkozási pontokkal —, arról a The Precursorius Modell (Fábius) szól. [belső link: EFQM 2025 és Fábius — a következő cikk]

Megjegyzés: Ez a cikk kinevezett EFQM Nagykövet független szakmai értékelése. Nem minősül hivatalos EFQM kiadványnak, és nem az EFQM szervezet által kiadott anyag.

Hivatkozások

[1] EFQM Excellence Modell 2020. efqm.org 
[2] EFQM Excellence Modell 2025 — isztambuli EFQM Fórum, 2024. efqm.org
[3] Martusewicz, J.; Wierzbic, A.; Łukaszewicz, M. Strategic Transformation and Sustainability: Unveiling the EFQM Model 2025. Sustainability 2024, 16, 9106. https://doi.org/10.3390/su16209106
[4] United Nations — Sustainable Development Goals (SDGs). https://sdgs.un.org/goals
[5] Kahn, W. A. (1990). Psychological Conditions of Personal Engagement and Disengagement at Work. Academy of Management Journal, 33(4), 692–724.
[6] The Precursorius — EFQM 2025 Self-Assessment Excel Template. the-precursorius.hu

Miről szól ez a cikk?

A blogcikkhez tartozó címke felhő:

The Precursorius Magazin cikk szerzője
Kép Kúsz Péter-ről

Kúsz Péter

Kúsz Péter

Prekurzor vagyok — kémiai reakcióindító (leginkább szervezeti, üzleti, IT és AI innováció), latinul stratégiai felderítő: feltérképezem a potenciális jövőhöz tartó utakat.

2018-2019-ben felismertem: ha csak RPA és no-code és low-code workflow-nk lesz, az üzleti és a szervezeti felkészületlenség akkor is fejtörést okoz. Vakon megyünk bele az ismeretlenbe. És mit tettünk 5 éven át? Nagyvállatban: a repetitív munka embertelen részét robotizáltuk, hát nem erre vágytunk? De. És, az IT segített. KKV-ban  szinte egészen hasonló az IKT eszközhasználat, még is más tapasztalatokat gyűjtök. NCLC workflow-t, 2015-től vezetek be, ahogyan a projekt alapú működést is.

10-es évek végére egyre többen lettünk freelancerek, akik már nem 8-5-ig életmódot élik. (12 éve onnan dolgozom ahonnan nekem jó.) Ez a 21. századi munkavégzés előszele volt. Változunk. És ez időszerű. De ezen az ismeretlen tájékon egyre több a gödör, amelybe a szervezetek és csapatok belecsúsznak és megrekednek ott. A szenvedés jó, mert változásra késztet. Ugyanakkor benne maradni — kevésbé.

A Magazin magasztos célt szolgál. A cikkek amelyeket írok, kövek. Ezekre fellépve az Olvasóim ki tudnak jutni a felszínre. Rajtuk áll. (Vigyázz! A mocsárban minden kő csúszós!) Amikor erőteljesebb iránymutás kell — hozok létrát, és interimként kihozlak titeket onnan. A létrát visszük magunkkal ameddig közös az utunk. Ez a létra az enyém — de megtanítom nektek, hogyan legyen nektek is.

Vissza a tetejére