Ami a kiválósági iránymutatásból kimaradt
Az EFQM Modell 1988-ban született. Tizennégy európai nagyvállalat — köztük a Bosch, a Philips és a Renault — alapított egy szervezetet azzal a céllal, a japán minőségmenedzsment mozgalomból (TQM) kinőtt gondolkodást európai kontextusba ültesse át. [1] Az első Excellence Modell 1991-ben jelent meg, a Malcolm Baldrige díj európai megfelelőjeként. A logika kézenfekvő volt: az üzleti kiválóságot mérhetővé, összehasonlíthatóvá és szisztematikusan fejleszthetővé kell tenni. Ezzel a szándékkal ma sem lehet vitatkozni.
Amit viszont meg lehet kérdőjelezni: ötévente frissített, általános kiválósági iránymutatás alkalmas-e arra, 2026-ban tényleges szervezeti diagnózis alapja legyen? Ez a kérdés — amelyet 2023-ban kinevezett EFQM Nagykövetként éveken át belülről is feltettem — vezet el ahhoz, miért jött létre a The Precursorius Modell.
Ez a kép az EFQM Excellence Model lépéseit mutatja be, amelyet a Fábius által bemutatott módon szemléltetnek. A diagram öt szintet tartalmaz: értékelés és stratégia, folyamat elemzés, végrehajtási kontroll, teljesítmény monitorozás és folyamatos fejlesztés. A vizuális metafora lépcső és híd segítségével szemlélteti a folyamatot.
Az EFQM: iránymutatás, nem implementációs keretrendszer
Az EFQM Modell ereje az általánosságban rejlik: alkalmazható a közszférától, a non-profit-on át a KKV-n a magyar és nemzetközi nagyvállalatig. Emiatt tudott ötvennél több ország több ezer szervezetének viszonyítási pontjává válni.
Ez az általánosság azonban nem tévesztendő össze a konkrétummal. Az EFQM iránymutatás — megmutatja, minek kellene lenni. ISO tanúsítványhoz nem vezet, akkreditált értékelő nélkül nem használható formálisan, és az öt évente megjelenő frissítések ütemét a piac változásának sebessége régen meghaladta. Keretrendszer az az eszköz, amely végrehajtható lépéseket, ellenőrizhető követelményeket és igazolható megfelelőséget ad. Az EFQM ennél kevesebb — és jobb is, ha pontosan tudunk róla, mi.
Mi változott 2020-tól 2025-re
A 2025-ös verziót a 2024-es isztambuli EFQM Fórumon mutatták be [2], és három területen módosult érdemben.
Az első: a fenntarthatóság az egész modellt átjárja. A korábbi verzióban különálló elemként szerepelt, az újban az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz (SDG) [3] való igazodás a vízióalkotástól az ellátási lánc kezelésén át az egész működést átjárja. Helyes irány — az iránymutatás azonban önmagában nem mutatja meg, mivel kezdjen el foglalkozni egy 40 fős cég, amelynek nincs fenntarthatósági felelőse.
A második változás szimptomatikus. A „felhatalmazás” (empowerment) szó eltűnt a modellből, helyébe az „elkötelezettség” (engagement) lépett. William Kahn 1990-es alap munkájától [4] tudjuk, a két fogalom nem felcserélhető: más szervezeti struktúrát és más munkatársi profilt igényelnek. Schaufeli és Bakker kutatásai [5] részletezik, kinek van szüksége strukturált elkötelezetségépítésre és ki teljesít jobban valódi autonómiában. Az EFQM 2025 ezt a különbséget nem bontja ki — az „engagement” szó szerepel, a mögöttes szervezetpszichológiai irodalom nem.
A harmadik változás az adatelemzés és a mesterséges intelligencia megjelenése. Az EFQM 2025 elvárja alkalmazásukat az stakeholder (érintetti) kapcsolatokban, az előrejelzésben és a teljesítményértékelésben. De itt érdemes megállni: az üzleti intelligencia (BI) dashboard-ok mint szervezeti norma a 2010-es évek közepén alakultak ki [6] — ez már több mint egy évtizede ismert terep. Az AI téma maga több rétegű: van az egyszerű AI chatbot, van a munkavégzést automatizáló kód nélküli és alacsony kódú (no-code, low-code) munkafolyamat-eszköz, és van a szervezeti ágensek szintje, ahol az tanított algoritmus (AI) önálló feladatokat hajt végre. [7] Az EFQM 2025 ezekre összesen néhány bekezdést szánt — aki a modellt belülről látta, az tudja: ez édes kevés volt ahhoz, amit a piac már 2018-tól igényelt.
Amit az iránymutatás nem old meg
Az EFQM Modell célokat fogalmaz meg. Ez a természete — az általánosság az ára az alkalmazhatóságnak.
A célok ismerete azonban keveset ér, ha a szervezet nem tudja, hol áll most, és mi az a konkrét következő lépés, amit az adott érettségi szintjén el tud hajtani. A modell elvárja az AI bevonását az érintetti folyamatokba — az árnyék-informatika (Shadow IT) [belső hivatkozás] kontrollálatlan terjedésével küzdő szervezetek számára ez inkább újabb zűrzavar forrása lesz. Az IT irányítás (IT governance) [belső hivatkozás: COBIT sorozat] kiépítetlensége, a Digitális transzformációs vezető (Chief Digital Officer, CDO) hiánya, a dokumentálatlan folyamatok — az EFQM iránymutatás válasza ezekre: „ezeknek kellene lenni”. A konkrét út érettségi szintenként más.
Az EFQM önértékelés elvégzése — különösen a RADAR mátrix segítségével — képet ad arról, hol áll a szervezet. Akkreditált EFQM értékelő bevonása azonban 500 000 forint körüli ráfordítással jár. Ha az eredménnyel senki nem tud mit kezdeni, az a folyamat elveszett befektetés.
→ Az EFQM 2025 RADAR mátrixon alapuló Excel csomag ezt a feladatot elvégezhető formába hozza — az akkreditált értékelő díjának töredékéért. [EFQM Excel csomag →]
A The Precursorius Modell eredete: miért nem volt elég az EFQM
2018-ban kezdtem el felvetni az EFQM Hungary-n (Szövetség a Kiválóságért Egyesület) belül, kellene egy eszköz, amely a digitális transzformáció és a szervezeti kiválóság metszetét valóban kezeli — konkrét érettségi szintekkel és beavatkozási logikával, elvont elvárások helyett. Hat éven át kaptam: halasztgatást, ígéreteket és azt a visszajelzést, a digitalizáció témáját talán nem kell ennyire komolyan venni.
2022-re az MBA IT Management képzésen — ahol az ITIL 4, az ISO 27001 [8] és a szervezetfejlesztés módszertana összetalálkozott — megszilárdult az a modell, amely ma Fabius néven fut. Nem az EFQM módosított változata. Egy önálló 6 évnyi tudatosa egyéni kutatás eredménye, 21. századi szervezeti érettségi modell, amely azt méri, mire valóban képes a szervezet ma — és mi az a konkrét lépés, amely az adott érettségi szinten elvégezhető, a végrehajtás összeomlása nélkül.
Fabius Maximus: a diagnózistól a tettekig
A The Precursorius Modell (Fabius Diagnózis) 1.) fázisa a diagnózis. Prémium, strukturált 360 fokos diagnosztika (felmérés) — feltárja a szervezet valós működési állapotát: folyamatokat, IT architektúrát, középvezetői réteget, döntéshozatali kultúrát és MI / AI felkészültséget egyszerre.
→ Kérd a Fabius előszűrőt — ez az első lépés [link]
A Fabius diagnózis nem tanulmányt produkál — az két út felé ágazik: vezetői mentorprogram vagy transzformációs interim vezető keretszerződés megbízáshoz vezet. Kúsz Péter Digitális transzformációs vezető (KKV CDO) és AI Officer (CAIO) megbízásban nem ajánlásokat hagy hátra: kiképez, bevon, tapasztalatot ad át, rendszert konfigurál, AI-t vezet be, no-code, low-code workflow munkafolyamatokat integrál és épít, a középvezetőket mentori keretben fejleszti.
A kívánt közös eredmény a működő, fenntartható, jövőálló vállalkozás önműködő rendszerterve, amelyet a szervezet saját csapata képes tovább vinni. Fabius megfontolt stratéga, igen — de az ütközet napján (interim) hadvezér.
Két modell, két kérdés
Az EFQM iránymutatás értékes — különösen annak, aki a szervezet állapotát egy ismert európai viszonyítási ponthoz szeretné mérni. Az EFQM 2025 Excel – The Precursorius saját fejlesztésű digitális termékei erre a célra elvégezhető önértékelési eszközt ad, az akkreditált értékelő díjának töredékéért
A The Precursorius Modell (Fabius Diagnózis) más kérdésre válaszol:
- hol tartasz most,
- mi a legégetőbb beavatkozási pont, és
- hogyan jutunk el oda — valósan,
az adott szervezet adott szakterület, termék-, szolgáltatás- és cégérettségi szintjéről indulva. - mikor kell indítani a 2. görbét,
- milyen változásmenedzsment kell vezetni,
- hogyan kell helyt állni az transtion szakaszban amikor a Chief Digital Officer külsős vezető belsős felelősséggel vezeti a transzformációt.
Az EFQM megkérdezi: „Kiváló szervezet vagy?” A Fábius megkérdezi: „Mire vagy ma képes — és mi a következő lépés?”
Megjegyzés: Ez a cikk kinevezett EFQM Nagykövet független szakmai értékelése. Nem minősül hivatalos EFQM kiadványnak, és nem az EFQM szervezet által kiadott anyag.
Hivatkozások
[1] European Foundation for Quality Management — alapítás történet (1988, 14 alapító nagyvállalat). efqm.org
[2] Martusewicz, J.; Wierzbic, A.; Łukaszewicz, M. Strategic Transformation and Sustainability: Unveiling the EFQM Model 2025. Sustainability 2024, 16, 9106. https://doi.org/10.3390/su16209106
[3] United Nations — Sustainable Development Goals (SDGs). https://sdgs.un.org/goals
[4] Kahn, W. A. (1990). Psychological Conditions of Personal Engagement and Disengagement at Work. Academy of Management Journal, 33(4), 692–724.
[5] Schaufeli, W. B.; Bakker, A. B. (2004). Job demands, job resources, and their relationship with burnout and engagement. Journal of Organizational Behavior, 25(3), 293–315.
[6] Gartner — Business Intelligence and Analytics Market Report (2016–2020). gartner.com
[7] The Precursorius — No-Code Low-Code és szervezeti ágensek alkalmazási rétegei. the-precursorius.hu (belső anyag)
[8] ISO/IEC 27001:2022 — Információbiztonsági irányítási rendszerek követelményei. iso.org
